A zateista emberevő szörnyetegek

ImageMielőtt folytatnám utamat a homoszexualitás felé (mármint a blogomban ;) ), muszáj írnom valamiről, ami most hirtelen felbőszített. A Facebookon terjed egy aranyos kis történet…:

Kislány olvasgat a repülőn, mire a mellette ülő ateista hozzáfordul:
– Tudod kislány, az idő gyorsabban múlik, ha beszélgetsz az utastársaddal.
Erre a kicsi hölgy összecsukja a könyvét, és udvariasan válaszol.
– Rendben. Miről szeretnél beszélgetni?
– Mondjuk beszélhetnénk arról, hogy nincs semmilyen Isten, se mennyország, se karma, se élet a halál után! -dobja fel a témát kárörvendő mosollyal az ateista.
A kislány elgondolkodik, és így szól:
– Rendben, de előtte had kérdezzek én valamit. A lovak, a tehenek és az őzikék is nagyjából ugyanazt legelik igaz? Füvet. Akkor miért van az, hogy a lovak gombócokat kakilnak, a tehenek nagy lepényt, az őzek meg apró pici bogyókat hagynak maguk után?
Az ateista szemmel láthatóan meglepődik. Kikerekedett szemekkel csak annyit válaszol: – Fogalmam sincs.
Erre a gyermek:
– Nos akkor már csak az a kérdés maradt, hogy mitől érzed magad olyan okosnak, hogy Istenről, mennyországról, karmáról, vagy halál utáni életről beszélj nekem, mikor igazából szart sem tudsz!
Zárta le a beszélgetés a kislány, és ment vissza olvasni.

Tom Retterbush írása alapján!

Eddig a történet, megosztva 91-szer, lájkolva 199 ember által (jelenleg).

Meggyőződésem, hogy az ilyen – nyilvánvalóan kitalált – történetek iszonyatos kárt okoznak az evangélium ügyének, és sokkal többet árulnak el a történet írójának, terjesztőinek és lájkolóinak gondolkodásmódjáról, mint bármi másról. Az ilyen írások miatt undorodik meg sok ember a kereszténységtől és a keresztényektől.

A következők a problémáim:

  • Az írásból süt az író véleménye a zateistákról: gonosz, kislányokat zaklató, félrevezető emberek, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy másokat is megfertőzzenek a zateizmus fertőjével. Nem hagyják olvasni az aranyos kislányokat, rögtön letámadják őket mételyező hazugságaikkal, miszerint nincsisten! Emellett pedig tökhülyék, az élet legalapvetőbb kérdéseire sincs válaszuk, nemhogy Istenről, Pokolról és Mennyországról, hiszen a testi ember nem foghatja fel Isten dolgait, gyöngyök ezek neki, a zateista disznónak.
  • Bezzeg a hívők! Már kislány korukban is rendkívül okosak, sőt még huncutak is, ha kell! Persze biztosan szépen beszélnek (amúgy), meg nyilván jól is viselkednek (sokat olvasnak), de tudják, hogy hogy kell bánni egy gyatiestával: velük lehet csúnyán is beszélni, hiszen megátalkodott, velejéig romlott gonoszt evők mind, és ha nem vigyázol és szóba elegyedsz velük, bármelyik pillanatban felfalnak, ateistán megemésztenek és ki is kakilnak (sőt szarnak!!), hogy te is olyan szar ember legyél, mint ők: zateista! (Hogy milyen formájúra kakilnak, a történet szerint nem eldöntött, mert még eztsetudják…)
  • Az író abba nem nagyon megy bele, hogy mi a szar (bocsi) köze van az állati ürülékek formájának Istenhez, a Pokolhoz és társaihoz, de ez nem is fontos, hiszen a lényeg, hogy az okos, aranyos, huncutkislány, hogy elküldte már a zateistát a zanyjába a frappáns válaszával!! LOL !!!4!4!! LÁJKK!!4! Megosztás!!!4!! Lopom :)))) !!!4!!
  • Magyarán a történet lényege nem az, hogy meggyőzön bárkit is, hanem, hogy minket elringasson abban a kellemes érzésben, hogy igazunk van, a többiek pedig tévednek, hogy mi birtokában vagyunk a zigazságnak, ők pedig szart se tudnak. Jó érzés, hogy jobbak, többek vagyunk mint ők. Kiemel ez minket a hétköznapok szürkeségéből, egy pillanatra újra érezhetjük, hogy kiváltságosak vagyunk: nem olyan ostoba ateisták, mint a történet gonosz szereplője, vagy nem olyan, mint az a vámszedő ott a mellét verdesve. . .
  • (Hogy mit keres egy kislány egyedül a repülőn ugyancsak részletkérdés, nyilván annyira okos és talpraesett, hogy a keresztény, minden-kérdésre-a-választ-tudó szülei el merték engedni a hosszú útra, mert tudták, hogy ügyesen visszaveri a zateisták minden támadását.)

Ha ezt a történetet elolvassa bármely értelmes és történetesen (még? már? kitudja?) ateista ember, egy dolog kristálytisztává fog válni előtte: mindent, csak ezt ne. Lehet, hogy eljön egy pillanat az életében, amikor meginog a hitében (miszerint nincs Isten), de egy valamit biztosan tudni fog: erre a szintre nem akar lealacsonyodni sem intellektuálisan sem erkölcsileg.

Édes, drága Testvéreim! Ne alacsonyodjunk le ilyen mélyre, és ne rántsuk magunkkal Krisztust és az Ő csodálatos Örömhírét ilyen mélységekbe! Nagyon szépen kérem!

Reklámok